2019-ben Tóth Katinka, és Erdős István készítette nekünk ezt az anyagot a városi kutyák helyzetéről
Tartásuk, természetes igényeik, és ezeknek kielégítési lehetőségei a jelenleg hatályos szabályozások mellett
Bevezetésként említsük meg, hogy a magyar lakosság körülbelül harmada tart kutyát, amit a Statista 2017-ben közreadott kutatása és a Cofidis legutóbbi (2018) felmérése is alátámasztott. Ez a becsült több mint 3 millió magyarországi kutya (a gazdátlan ebeket nem ideszámítva) a régió legnagyobb ebtartó nemzetévé tesz minket.
Alkalmazkodik-e azonban a jelenleg érvényes szabályozás a magyarországi kutyák megfelelő tartási körülményeinek biztosításához, természetes igényeik kielégítéséhez, különös tekintettel az egyre nagyobb növekvő számban megjelenő városi kutyákra vonatkozóan?
Civilizációs fejlődésünkkel magunkkal hoztuk a legelsőként háziasított állatot, a kutyát a városokba. A városi kutyatartás manapság már itthon is nagy mértékben elterjedt és elfogadott, felmérések szerint a budapestiek 22-25%-a kutyatartó, ez több mint fél millió kutyát jelenthet csak a fővárosban. Azonban a városi kutyatartás bizonyos nehézségek elé is állítja a kutyartókat.
Az alsó becslések szerint is 15-20 ezer éve az ember mellett élő kutya, bár híres kiváló alkalmazkodó képességéről, természetes ösztöneit és igényeit nem vesztette el. A városi kutyatartás így komoly kihívások elé állítja a felelős kutyatartókat, akiknek egyszerre kell törekedniük kutyáik igényeinek kielégítésére, megpróbálni betartani a jelenleg hatályos szabályozásokat és minél jobban elkerülni az esetleges konfliktusokat.
Bár vannak még, akik szerint kutyának nem jó lakásban élni, sőt egyenesen állatkínzást kiáltanak a lakásban tartásért, ez közel sem igaz. A kutyákkal foglalkozó szakemberek egyetértenek abban, hogy egy megfelelően mozgatott és a kellő foglalkozást megkapó kutyának tökéletesen megfelelhet akár egy garzon lakás is, mivel ebben az esetben az otthon nem szolgál egyéb célt mint a pihenést. Az ingereket, a mozgást, az ösztönök kiélését nem otthon kell a kutyának megkapnia, és etekintetben például egy kertben tartott kutya sincs jobb helyzetben megfelelő foglalkozás nélkül. Egy kert is gyorsan válik ingerszegény környezetté, ráadásul a csak kertben mozgatott kutyáknál is gyakran alakulnak ki viselkedési problémák. A rendszeres mozgás, séta, felfedezés, mentális fárasztás mind kertesházban, mind lakásban tartott kutyák számára egyaránt fontos. A legegyszerűbb módja a megfelelő fizikai és szellemi fárasztásnak és ösztönök kiélésének, a napi, rendszeres, jól felépített séta, mely a gazda-kutya kapcsolatra is jó hatással van és segíthet megelőzni több viselekedés probléma kialakulását is. Fontos megemlíteni azt is, hogy a nem megfelelő tartási körülmények, a kutya igényeinek ki nem elégítése, sok egyéb probléma mellett, bizonyos esetekben akár harapásig fajuló agresszió előidézői is lehetnek.
A hatályos jogszabály szerint kutya közterületen csak pórázon sétáltatható, póráz nélkül pedig csak kijelölt kutyafuttatóban engedhető el. Azonban egy kutyának ugyanúgy nem természetes például lánchoz kötve élni, mint ahogyan az sem, hogy csak pórázhoz kötötten tudjon közlekedni. Minden kutyának alapvető igényeihez tartozik a szabad mozgás, mind a saját környezetének, valamint minden új területnek feltérképezése kifinomult szaglásukat használva, főleg más kutyák által hagyott szagjelek (vizelet, ürülék, mirigyváladékok) begyűjtésének érdekében. Ezt tamásztják alá azon kutatások is amik kimutatták, hogy egy szabadon sétáltatott kutya gazdájánál akár 2-4-szer nagyobb távolságot jár be ugyanazon az útvonalon anélkül, hogy messzire eltávolodna gazdája mellől.
Egy pórázon vezetett kutya nem vagy csak részben képes megfelelően feltérképezni a területet séta közben, és ez a ki nem elégített igény frusztrációhoz, viselkedési problémákhoz vezethet. Példaként említhetjük a leggyakrabban tapasztalt problémát, az erős pórázhúzást séta közben a kutya részéről, melynek elsőszámú kiváltó oka pont az az igény, hogy minél több és távolabbi szagjeleket tudjon tanulmányozni vagy, hogy ki nem elégített mozgásigényét kompenzálja. Másik nagyon gyakori viselkedési probléma városi kutyáknál az egyedüli otthonlétkor bekövetkező rongálás, megállás nélküli ugatás, vonyítás, amely jelenségnek némely esetben valódi szeparációs szorongás áll a háttérben, azonban leggyakrabban a ki nem vezetett energia és ösztönszint, a ki nem elégített igények, a nem megfelelő mozgás eredménye.
Nincsenek konkrét kutatások arra vonatkozóan, hogy számszerűen mennyi mozgást és foglalkozást igényel egy kutya napi szinten, a különböző fajták, és fajták egyedei (például életkor vagy egészségügyi állapot miatt) közt is hatalmas eltérések vannak. Általánosságban elmondható azonban, hogy napi 30 perc és 2 óra között van az az idő amit kutyák aktív mozgatásával mindenképpen tölteniük kellene gazdáiknak ahhoz, hogy a kutyák kiegyensúlyozottak legyenek. Nagyobb mozgásigényű fajták (vadász-, pásztor-, juhászkutyák, stb.) még ennél is több foglalkozást igényelhetnek.
Ne felejtsük el azt sem, hogy a kutyáknak egyéb természetes ösztöneiket (pl. zsákmányszerzés vagy terelés) is kell élniük, különös tekintettel a juhász-, pásztor-, vagy vadászkutyákra, mint például a hungarikumnak számító magyar vizsla vagy magyar agár esetében.
Egy kutyafuttató általában nem ad lehetőséget a fentiekre, még ha bizonyos esetekben a mozgásigény kielégítésére alkalmas is lehet, de arra sem minden esetben. Különösen igaz ez, ha figyelembe vesszük, hogy számos fővárosi kutyafuttató kifejezetten alulméretezett. Továbbá a zárt kutyafuttatók több problémát is hordoznak magukban (a zárt tér okozta konfliktusokat, fertőzés-, járvány-, és mérgezésveszélyt).
Mindeközben a kutyáknak, mint szociális lényeknek szükségük van a térre és lehetőségre, hogy fajtársaikkal érintkezzenek, játszanak. Ugyanakkor problémát okozhat városokban, hogy pórázon vezetett kutyák találkozásánál vagy zárt területen találkozásnál nagyobb az esély konfrontációra, a beszűkült mozgástér (menekülési, kikerülési lehetőség nélküliség) okozta stresszhelyetből adódóan.
Így olyan megoldásokra kell törekedni ami egyaránt biztosítja a kutyák számára a szabad mozgást és fizikai korlátozások nélküli találkozási lehetőséget fajtársaikkal.
Jelenlegi szabályozással kapcsolatos problémák:
- Legtöbb kutyánál nem lehetséges minden igényüket kielégíteni csupán pórázon sétáltatással és kutyafuttatók igénybevételével, ami frusztrációt okoz az állatnak és viselkedési problémákhoz vezethet.
- Mindennapos látvány az úgynevezett „flexi” pórázon (kedv szerint szabályozható hosszúságú pórázon) ugyan szabályosan, de kontrollálhatatlanul és sokszor veszélyesen sétáltatott kutyák. Nem pontos a szabályozás atekintetben, hogy mi számít megfelelő póráznak. Például egy 10 méteres futószáron elengedett kutya már sokkal szabadabban tud sétálni, de vajon szabályos-e ez?
- Illegalitásba „kényszerített” sétáltatók és „megtűrt” szabadon sétáltatók országa vagyunk. Felmérések bizonyítják, hogy több ezer kutyatartó megtűrt illegalitásban sétáltatja szabadon kutyáit napi szinten a főváros megmaradt zöld területein, mint például a Városliget, Hajógyári sziget vagy Népsziget.
- Nem szankcionált felelőtlen kutyatartók: A kutyaürüléket össze nem szedő, vagy a kötelező chip és oltások nélküli kutyák gazdái elenyésző esetekben vannak büntetve. Sajnálatos az is, hogy sok kutyatartó nem foglakozik kellőképpen kutyája oktatásával vagy nevelésével. Itt említhetjük meg azt az általános tapasztalatunkat is, hogy a kutyafuttatók kedveznek a „lusta gazdáknak”, akik a zárt tér nyújtotta látszólagos biztonság miatt nem foglalkoznak kellően kutyáikkal.
Az anyagot a ZöldEb Egyesület kérésére készítette:
Tóth Katinka, MTA TTK munkatársa – Erdős István, okleveles kutyaoktató
