Kutyakaki körkép

Kutyapotyadék – a kutyások keresztje

Kutyát tartani csodálatos dolog, de ha egyetlen utálatos pillanatot kellene említenünk közös életünkből, a legtöbben biztosan az állandó kutyakaki problémát említenék. Nem elég, hogy a nem kutyások egyik legnagyobb fegyvere ellenünk, ráadásul állandó fejtörést okoz, mikor, hol, hogyan szedjük fel, mibe tegyük, hova dobjuk és különben is… A legtöbbet beszélünk róla, mégis elég keveset tudunk. Fontos kérdések, mennyire terheljük a természetet a műanyag zacskókkal, mikor egyébként lebomló anyagot teszünk bele, és ha már összegyűjtjük, mi lesz vele egyáltalán.

A kutyaürüléknek van egy rémes tulajdonsága amellett, hogy igencsak visszataszító, ha belelépünk. Ami a fertőzést illeti, nem válogat: a kutyást és nem kutyást is megbetegítheti. Cipőnkre kenődik, és ez nem pusztán esztétikai gond és bosszúság, hiszen a kutyák bélsarában lévő kórokozók jelentős része zoonózis – vagyis állatról emberre és viszont terjedő fertőző betegségeket okoznak.

Döbbenetes mennyiségek

Magyarország élen jár a kutyatartásban: egy tavalyi felmérés alapján közel 3 millió eb él az országban – és ez csak a hivatalos adat. Ha csak 10 dekával számolunk egy adag ürüléket – ami igen csak szerény becslés, ráadásul legalább két adagot produkál az állat egy nap – az naponta csaknem 600 tonna kutyaürülék! Először is nézzük a környezetre gyakorolt nyomást, amit például a műanyag kakigyűjtő zacskók jelentenek.

Az mára egyértelműen bebizonyosodott, hogy a műanyag zacskók teszik ki a bolygónkon felgyülemlett hulladék egyik legnagyobb részét. Csak az Egyesült Államokban évente 14 milliárd műanyag zacskót használnak el. És hogy a kutyatulajdonosok miért használják őket egy amúgy lebomló, természetes anyag összegyűjtésére?  Mert kényelmes, higiénikus és olcsó. A kakigyűjtő zacskók lényegében fillérekbe kerülnek, így még a súlyát sem érezzük, hogy valaki más fizeti meg a végtelen zacskóhasználat árát.

Mi is a gond a kakis zacsikkal?

  • A boltokból elhozott zacskók kakis zacskóként való újrahasznosítása ugyan második életet biztosít az amúgy egyszer használatos műanyag szemétnek, de a hulladék így is, úgy is csak évszázadok múlva bomlik le.
  • Természetesen rengeteg biológiailag lebomló vagy komposztálható zacskó létezik már a piacon – több ezer is akár, de ezekkel a legnagyobb probléma az, hogy egyáltalán nem biztos, valóban lebomló terméket vásárolunk, sok a megtévesztés a polcokon. Az igazi ráadásul gyakran nagyon drága is lehet, akár 5-10-szerese az átlagos zacskónak, így kevés a motiváció, amíg bőrünkön nem érezzük a környezetszennyezés súlyát.
  • Ami állítólag biológiailag lebomló, elvileg egy éven belül teljesen lebomlik természetes alkotóelemeire. A legtöbb kakizsák azonban olyan hulladéklerakókba kerül, ahol semmi esélye, hogy a természetes bomlási folyamat végbemenjen.
  • A műanyagból készült termékek, amelyek állítólag lebomlanak, gyakran olyan kémiai adalékanyagokat tartalmaznak, amelyek a műanyagot kisebb részekre bontják. Nincs bizonyíték arra, hogy ezek az anyagok tovább bomlanak, ami azt jelenti, hogy hiába nem láthatók, ugyanúgy jelen vannak környezetünkben, a földön és a levegőben.

A kutyaürülék talán a kedvenceinkkel járó legnagyobb fejtörés: hogyan csökkentsük ökológiai lábnyomunkat, és tartsuk tisztán környezetünket úgy, hogy még valami hasznosat is kihozzunk belőle?

Itthon nem igen van felelőse az ürüléknek

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih) feltett kérdéseinkre egészen szűkszavú választ kaptunk. A hivatal közleménye szerint a kütyaürülék az 1069/2009/EK rendelet alapján jogilag nem tartozik az állati melléktermékek (mint például az állati tetemek, gazdasági haszonállatok trágyája stb.) körébe, ezért az azzal kapcsolatos jogszabályi előírásokat EU-szinten nem kell, illetve nem lehet rájuk alkalmazni. Ennek alapján a feltett kérdések nem a hivatal hatáskörébe tartoznak.

A kutyaürülék gyűjtésével és kezelésével kapcsolatos köztisztasági problémakörrel állítólag a helyi önkormányzatoknak kell foglalkozniuk, így megkerestük a Fővárosi Közterület-fenntartó (FKF) Zrt-t is.

Az FKF hivatalos álláspontja az, hogy a kutyaürülék nem minősül veszélyes hulladéknak. A kerületi önkormányzatok által kihelyezett kutyaürülékes tartályokba kellene dobni az összeset, mivel a házhoz menő szelektív hulladékgyűjtés tartályaiba tilos bedobni.

– A már említett önkormányzati gyűjtőedényeket nem az FKF Nonprofit Zrt. munkatársai ürítik, így nem tudjuk megmondani, hogy az adott cégek hová szállítják. Amennyiben a kommunális kukákba kerül, úgy az a Fővárosi Hulladékhasznosító Műbe kerül, ahol elégetjük, illetve a műszaki védelemmel ellátott Pusztazámori Regionális Hulladékkezelő Központba szállítjuk.

Az FKF azt is megerősítette, hogy a műanyag zacskók nagyobb terhet jelentenek környezetünkre, mint a biológiailag lebomló kutyaürülék.

Nem alkalmas trágyának

Bár soha nem hangoztatnánk olyan nézőpontot, hogy a kutyásoknak nem is kellene összeszedni kedvencük után az ürüléket, de az azért jogos kérdés, hogy nem tudnánk-e egyszerűen kihagyni a műanyag szemetet azáltal, hogy komposztálnánk háziállataink ürülékét, és trágyaként hasznosítanánk újra. A kutyakaki komposztálása azonban sajnos bonyolult lenne (de nem lehetetlen), mivel magasabb hőmérsékletet igényel az általa hordozott kórokozók elpusztítása, így egyáltalán nem ajánlatos például zöldségkert termékenyebbé tételére, amiből élelmiszert később kiszedve megeszünk.

Kutyakakival világítani? Igen!

Vannak azonban más, kreatív és bolygóbarát módszerek is a kutyaürülék felhasználására, bár ezeknek egyelőre sokkal korlátozottabbak a lehetőségei. Bármennyire is megdöbbentő, pont annyira zseniális: az Egyesült Királyságbeli Malvern Hills-i kutyaparkban lévő lámpa energiáját ugyanis tüzelőanyaggá alakuló széklet adja. Egy Brian Harper nevű helyi ember teljesen elborzadt a sok műanyag zacskó láttán, amely teleszemetelte a területet, vagy épp a kuka volt velük csordultig teli, ezért nekiült és kikísérletezte azt a fantasztikus ötletet, amely energiaként használja a bomlás során keletkező metánt. Hasonló eszköz működteti a kutyaparkot Cambridge-ben, Massachusettsben is.

Mi a zacskók alternatívája?

A technológiailag kevésbé modern megoldások, mint például a lapáttal való összegyűjtés és elásás a kertes házaknál talán még működnek, de a városlakók számára más, alternatív megoldásra van szükség. Szerencsére a kérdés azokat a kutyásokat is foglalkoztatja, akiket érdekel a bolygó megkímélése is. Egy olyan közösségi csoportban, ahol a tagok a hulladék minimalizálására gyűjtenek össze tippeket, azt javasolták, hogy nagy levelekkel vagy papírhulladékkal vegyék fel az ürüléket, és így kiküszöbölhető  a műanyag zacskó. Néha azonban kutyánk bizony nem a tervek szerint végzi a dolgát: néha nem szedhető fel egyszerűen  az állag, máskor nem ott kerül a földre, ahol ürülékgyűjtő kuka van. A kényelem itt is szerepet játszik, és sajnos, ha a piac kínálata nem változik meg, a műanyag zacskók olcsók maradnak. A bio-, lebomló zacskók vagy nem valódiak, vagy a háztartási hulladék közé kerülnek, és amíg a feladatnak nincs hivatalos felelőse, nem tudunk magánszemélyként könnyíteni Földünk leterheltségén.

Akkor mi legyen a kutyakaki sorsa?!

Először is tisztázzunk néhány fogalmat:

Biohulladék – Biológiai úton lebomló szerves hulladék.

Komposztálási telep kialakítását és a komposzt rekultivációhoz történő (legalább részleges) felhasználását igényli.

Komposztálás – Olyan biológiai folyamat, amely hulladékok, melléktermékek szerves anyagait stabil, továbbiakban könnyen már nem bomló humuszszerű termékké alakítja át. A mezőgazdaságban – különösen a kertészetekben – régóta ismert és alkalmazott módszer. A folyamat megfelelő szén-nitrogén arány esetén a hő és a nedvesség függvényében néhány hónapot vesz igénybe.

Szennyvíz – A különféle vízhasználatok során keletkező, ásványi és szerves szennyeződéseket tartalmazó víz, amelyet közüzemi csatornahálózaton külön, vagy a csapadékvízzel együtt vezetnek el.

Veszélyes hulladék – Veszélyes hulladék az a hulladék, amely vagy amelynek bármely összetevője, illetve átalakulási terméke a vonatkozó jogszabályban meghatározott veszélyességi jellemzők valamelyikével rendelkezik, és a veszélyes összetevő olyan koncentrációban van jelen, hogy ezáltal az élővilágra, az emberi életre veszélyt jelent, illetve nem megfelelő tárolása és kezelése esetében károsító hatást fejt ki.

És akkor nézzük, mit mond erről a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt.:

Az FKF tájékoztatója ezt tartalmazza:

“Hova dobjam a kutyaürüléket?

Mindenekelőtt tisztázni kell, hogy a hátrahagyott „kutyagumi” eltüntetése nem tartozik az FKF Nonprofit Zrt. feladatai közé, ugyanis az eb által okozott szennyeződés azonnali eltávolításáról az állattartó köteles gondoskodni. A kutyaürülék hulladék, amely szennyvíznek minősül, ami akár a csatornába is dobható. A zacskóba szedett székletet elsősorban a kutyaürülék gyűjtése céljából telepített hulladékgyűjtőbe kell elhelyezni, de amennyiben a közelben nincs ilyen, akkor a kommunális hulladékgyűjtőbe is beletehetjük. A kutyaürülék eltávolítása egészségügyi és esztétikai szempontból is fontos.”

A teljes tájékoztató itt

Ennek némileg ellentmond a webbeteg 2013-as cikke:

“A kutyaürülék hulladék, amely a hulladéktörvény alapján szennyvíznek minősül. A közterület beszennyezése a hatályos jogszabályok alapján szabálysértésnek minősül, amelynek elbírálása a fővárosi/megyei kormányhivatalok hatáskörébe tartozik. A rendelkezések szerint ilyen esetekben a közterület-felügyelő szabhat ki bírságot – tudtuk meg az Országos Tisztifőorvosi Hivatal Közegészségügyi Főosztályától. Sok az egymásnak ellentmondó információ – véli Tömöri László, a nyíregyházi E-misszió Egyesület elnöke. A HUMUSZ és a KÖTHÁLÓ (Környezeti Tanácsadó Irodák Hálózata) álláspontját tolmácsolva elmondta: ha például köztéren kihelyezett speciális gyűjtőkben, zárt konténerekben külön gyűjtik az ürüléket, akkor veszélyesnek minősül. Abban az esetben azonban, ha a vegyes hulladék közé kerül, mert például a kutya gazdája kis zacskóban felszedi és bedobja a vegyes kukába, akkor nem veszélyes, hanem sima kommunális hulladék a besorolása.”

Tehát, bár ipari körülmények között, de a kutyakaki komposztálható, megfelelően kezelt szennyvíziszapként is visszakerülhet a természetbe.

Léteznek olyan innovatív megoldások, amelyek akár hasznosítani is tudják a kutyakakit (angliai lámpa példánk), amik akár segítséget is jelenthetnének akár az általában közvilágításban szerény futtatóink esetében.

És akkor nézzük mi lenne az ideális?

Az ideális megoldás városban az lenne, ha működne a begyűjtő rendszer, lebomló zacskókkal, központi kezelővel, vagy az emberi potyadékkal együtt kezelve, baktériumok által lebontva, szennyvíziszapként mehetne ki a földekre trágyaként.

Kedvenc táblánkkal is Angliában egy erdei séta alkalmával találkoztunk, mely arra kérte a kutyásokat, hogy erdei sétájuk alatt ne zacskozzák be a kakit. Egyszerűen egy bottal piszkálják le a túristaútról, és hagyják, hogy a természet végezze a dolgát.

Nézhetjük jobbról, nézhetjük balról. Addig, amíg a hulladékkezelés ilyen gyerekcipőben jár nálunk, nekünk, gazdiknak kell felelősen gondolkoznunk, és gondoskodnunk kutyáink kakija kapcsán.

Jelenleg az egyetlen üdvözítő megoldás az, ha “alkalomhoz” illő csomagolást választunk a csomaghoz. Ha tehetjük, és a széklet állaga engedi, papírral, falevéllel szedjük és dobjuk ki. Zacskót, akár lebomlót is, csak szükség esetén használjunk.

Igyekezzünk nyomást gyakorolni a területi önkormányzatokra, hogy megfelelően kezeljék szeretett kutyánk végtermékét!

De mindig, minden körülmények között eltávolítjuk a közterületről!!!

Miről árulkodhat a kutyánk széklete.

Az alábbiakban Kövérné Dr. Szekeres Erzsébet állatorvos összegyűjtötte nekünk , hogy felelős kutyatartóként miért fontos ismernünk a saját kutyánk ürüléket, milyen egészségügyi problémákra hívhatja fel a figyelmünket, ha a bélsár a megszokottól eltérő, vagy kedvencünk bélsárürítési szokásai megváltoznak. Ha a következő eltérések valamelyikét tapasztaljuk kutyánk kakiján, minél előbb keressük fel állatorvosunkat:

Állag

Normális esetben az ürített bélsár nedves, formált, könnyen összeszedhető, nem kenődik. A megszokottól eltérő, vagy fűszeresebb, zsírosabb falatok könnyen okozhatnak lágyabb bélsarat, de ez visszatérve az eredeti táplálékhoz, 1-2 napon belül rendeződik. Ha ennél tovább fennáll a probléma, vagy súlyosbodik a helyzet, érdemes felkeresni állatorvosunkat, hogy kiderítse nem áll-e a háttérben valami komolyabb bakteriális- vagy vírusos fertőzés, súlyosabb belgyógyászati probléma, esetleg táplálék intolerancia, felszívódási zavar, bélflóra eltolódás … stb.

Alapvetően igaz, hogy a vízszerű hasmenés inkább a vékonybél érintettségére, míg az összeállóbb, krémesebb bélsár a vastagbél érintettségére utal, de akár egy bélsárürítés alatt is tapasztalhatunk eltérő állagot (eleje keményebb a vége folyós vagy fordítva).

Száraz, kemény bélsárgolyók ürülhetnek egy „sima” csont etetéstől, de okozhatja vastagbél beidegzési zavar, végbél körüli daganatok, fistulák vagy akár prosztata megnagyobbodás is, ezért ha nem rendeződik a helyzet, vagy fájdalmas a bélsárürítés, forduljunk állatorvosunkhoz.

Szín

A bélsár barnás színét az emésztés és kiválasztás során keletkező anyagoknak köszönheti. Természetesen az elfogyasztott táplálék minősége is befolyásolhatja a végtermék színét, azonban minél előbb keressük fel állatorvosunkat, ha az alábbiakat tapasztaljuk:

  • fekete: a gyomorbeli vagy vékonybél eredetű vérzésen túl – aminek hátterében súlyos belgyógyászati, hormonális vagy sebészeti beavatkozást igénylő probléma is állhat – , például egy tüzelő szuka bélsara is átmenetileg fekete lehet a felnyalt nagyobb mennyiségű vértől. Ezekben az esetekben a megemésztett vér adja a bélsár jellegzetes szagát és színét,  de például feketére színezik a bélsarat az aktív szén tartalmú készítmények is.
  • véres: utalhat vastagbél- vagy végbél eredetű vérzésre, aminek szintén sok oka lehet (pl. csontszilánkok okozta mechanikai sérülések, gyulladás, daganat), a vér ebben az esetben nem emésztődik meg. Súlyos vírusos fertőzések esetén is kialakulhat vízszerű, véres hasmenés illetve egyes egysejtű paraziták vagy bélférgek is okozhatnak folyamatos vagy intermittálóan jelentkező véres jellegű hasmenést.
  • fehér (világos): máj problémára vagy epeúti elzáródásra utalhat
  • világossárga, zsíros fényű, agyagos bélsár: túlzott zsír bevitelre, vagy a zsír emésztés hiányosságára utalhat

Gyakoriság, mennyiség

Az elfogyasztott táplálék rosttartalmától függően változhat az ürülék mennyisége és a bélsárürítés gyakorisága is. A bélsár mennyisége nagyobb a magasabb rosttartalmú tápok etetésekor, míg például a nyers koszton tartott ebeknél kevesebb bélsár ürül.